Nemes vadember._x000D_
_x000D_
Naiv istenhívő, háromszoros gyilkos és sokszoros szerető. Az alkotás szereleméhes megszállottja. Fejedelmek szolgája és zsarnoka, mecénások dédelgetett kedvence és rémálma: Benvenuto Cellini._x000D_
_x000D_
Ez a veszedelmes erkölcsű művész ötvös, szobrász, éremmetsző csak a reneszánsz kori Firenzében születhetett, csak onnan vágyódhatott el, és csak oda vágyhatott vissza. És nem érhette be annyival, hogy többek közt csinál egy pazar színarany sótartót a legkeresztényebb király asztalára, majd pedig bronzba önt egy Perszeuszt a firenzei főtérre, a világ közepére. Ő ezt meg is írta. Cellini az első művészönéletrajz szerzője, korának mindaddig példa nélküli művészkrónikása._x000D_
_x000D_
Királyok, pápák, udvari emberek, szobrászok, festők, írók, katonák, kisemberek, nagy sarlatánok szokásait, tetteit, titkait beszéli el. Sorsfordító történelmi eseményekről számol be. Életének válogatott szélsőségeit fedi fel valami egészen szokatlan, a korízléstől idegen realizmussal, nyerseséggel, olykor vaskos humorral._x000D_
_x000D_
Ez az ember mindent tud, mindent mer, és csak a maga mércéjével mér írja róla Jacob Burckhardt az itáliai reneszánszról szóló könyvében. Azóta sem tudta ezt tömörebben megfogalmazni senki._x000D_
_x000D_
Cellini kultusza a világban halála után több mint kétszáz évvel, Goethe nyomán teremtődött meg. Cellini Goethe szerint fausti lélek: az eszmény és a szenvedély, a hit és a csüggedés elegye kavarog benne. Ami örök._x000D_
_x000D_
Magyarósi Gizella_x000D_
_x000D_
Cellini saját műveinek reprodukcióival illusztrált, igényes kiállítású kötet. A verseket Képes Géza fordította. Utószó Genthon István.
