Állatfarm (képregény)

„Az Állatfarm tanulsága, hogy azok, akik lemondanak a szabadságról a biztonság ígéretéért cserébe, a végén egyiket sem kapják meg.” Christopher Hitchens A Manor farm állatai belefáradnak abba, hogy az emberek kizsákmányolják őket, fellázadnak gazdájuk ellen, és átveszik az irányítást. A „négy láb jó, két láb rossz” jelmondatot követve kooperatív és egyenlőségen alapuló rendszert hoznak létre. Nem telik azonban sok időbe, amíg egyes állatok – különösen a legintelligensebbek, a disznók – kiváltságokat szereznek, és fokozatosan visszaállítják az elnyomás rendszerét. Az állatokat felszabadító lázadás történetét átírják, hogy igazolják az új zsarnokságot, a másként gondolkodók pedig vagy elmenekülnek, vagy erőszakkal elhallgattatják őket. Odyr akrilfestményei minden egyes oldalt igazi műalkotássá varázsolnak, formát és színt adnak ennek a „vidéki tündérmesének”, amely Malcolm Bradbury angol író szerint „a legjobb szatíra, amelyet a modern történelem sötét oldaláról valaha írtak”.