Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok

Abban semmi meglepő nincs, hogy Agatha Raisint, a merész magándetektívet ismét hatalmába keríti a romantikus lángolás, ám annál meghökkentőbb, hogy milyen hamar és kegyetlenül oltja ki e lángot a sors – vagy talán egy őrült gonosztevő? George Marston, a szédítően jóképű kertész ígéretével ellentétben nem jelenik meg a bálon, amelyet Agatha épp az ő meghódítása céljából szervez. Amikor a nyomozó a férfi keresésére indul, borzalmas bűnténybe botlik, amelynek kegyetlensége felülmúlja minden eddigi esetét._x000D_
Agatha Raisin és kis csapata munkába lendül, de csakhamar kiderül, hogy az imádott George nem volt épp szentéletű ember: Carselyben tucatjával hódította a hölgyeket, de furcsamód nem a fiatal és szép nőstények között vadászott. Agatha a kérdezősködéssel magára is haragítja a lakosokat, olyannyira, hogy a gyanút is igyekeznek ráterelni: miért ne követhette volna el féltékenységében ő maga a szörnyű tettet? A falubéli nők sorából igencsak kilóg a hétvégenként Carselyben pihenő gyönyörűséges szappanoperasztár, aki még Agatha beosztottja, az ifjú Simon eszét is elveszi. Simon rajongása kis híján végzetes következményekkel jár, ám végül épp a végzetet előzi meg a fiatal nyomozó hevessége._x000D_
_x000D_
"Nagyon szeretem a krimit, Agatha Raisin nyomozásai pedig mindig felüdítenek. Intrikák, gonosz férfiak, még véletlenül sem őszinte asszonyok, párkapcsolati viszonyok mozgatta történetszövés és néhány oldalanként egy nagy nevetés. Pont erre van szükségünk."_x000D_
Fejős Éva